Nem adjuk csak úgy oda a segélyt

„- Az új szociálpolitikai koncepcióban egyesek privatizációs szándékot, mások inkább államosítási törekvést látnak. Melyik értelmezés a helyes?

- Ez inkább államosítás, ha úgy tetszik, de ez csak a számon kérhetőség miatt lényeges. A szakma csalódott az önkormányzatokban, sokan mulasztásos törvénysértésben vannak és már nem tudtak forrást tenni a szolgáltatásokhoz. (...)

- Szigorítanának a segélyrendszeren, holott most is igen kemény feltételeknek kell megfelelni, ha valaki akár segélyt, akár szociális szolgáltatást akar kapni.

- Így látja? Szerintem viszont a rendszer ezer helyen megkerülhető. Ha nem láthatok bele például az APEH nyilvántartásába, nem tudhatom, hogy a hozzám forduló segélyt kérőnek hány vállalkozása van.

- Ez tipikus lenne, van erről a kormánynak kutatása?

- Nem tudhatjuk, mert ezt nem lehet kutatni, hiszen ki vallja be, ha csal? De ez csak a visszaélések egyik formája. Egy másik, hogy ma ugyanarra az emberre több szolgáltató is elszámolhat és le is hívhat normatívát. Ezt az új, TAJ-alapú rendszer ki fogja szűrni. Az biztos, hogy a bentlakásos ellátásoknál jóval olcsóbb alapszolgáltatások kiépítésére kell törekednünk, mert a büdzsét már nem tudjuk növelni.”